Költségvetés-készítő
Havonta hova tűnik el a pénzed?
Nem a fizetésed a probléma — hanem hogy a kiadásaid fele nem is jut eszedbe, amíg oda nem ér a bankkártya. Építsük fel 2 perc alatt a valós havi költségvetésedet.
A helyzet
A rendszeres kiadásaidra emlékszel. Az évi 1-2-szeriekre nem.
A lakbért, a rezsit, az élelmiszert nagyjából fejben tartod. De a biztosítás, az autószerviz, az ajándékok, a nyaralás — ezek csak évente egyszer-kétszer csapnak le, ezért a hétköznapi fejszámolásból teljesen kimaradnak.
Pedig ugyanabból a jövedelemből mennek el. Ha ezeket nem osztod el havi szintre, azt hiszed, több marad szabadon, mint amennyi ténylegesen megvan — és ez az, ami miatt a hónap vége mindig szorítóbb, mint kellene.
Két perc alatt megépítjük a teljes, valós képet — és a végén egy konkrét számot kapsz: mennyi marad ténylegesen szabadon nálad havonta.
Egy egyszerű példa
Ha csak a rendszeres havi kiadásaiddal számolsz, könnyen azt hiheted, havi 200 000 Ft marad szabadon. De ha a casco, a nyaralás és az ajándékok éves összegét is elosztod 12-vel, kiderülhet, hogy valójában csak 140 000 Ft az, ami tényleg a tiéd marad — a többi már el van költve, csak még nem vetted észre.
2. lépés — Költségvetés-építő
Mire megy el a pénzed havonta — valójában?
A legtöbben csak a rendszeres, havi kiadásaikra gondolnak — a biztosítás, az autószerviz, az ajándékok vagy a nyaralás évente egyszer-kétszer csap le, ezért kimarad a fejszámolásból. Pedig ugyanúgy a jövedelmedből megy el. Add meg tételenként, hogy mire mennyi megy el — nem kell pontosan tudnod, egy nagyjából becslés is elég, a lényeg, hogy egyik tétel se maradjon ki.
Havi nettó jövedelmed 400 000 Ft
A ténylegesen a számládra érkező összeg
Rendszeres, havonta visszatérő kiadásaid
Add meg tételenként — nem kell pontosan tudnod, a nagyjából is jó. Ez egy becslés, nem könyvelés.
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Rendszeres havi kiadás összesen 180 000 Ft
Éves vagy időszakos kiadásaid
Ami nem havonta, hanem évente 1-2 alkalommal jelentkezik — add meg az éves összeget, a rendszer elosztja 12 hónapra.
Ft/év
Ft/év
Ft/év
Ft/év
Ft/év
Ft/év
Éves kiadás összesen 480 000 Ft
Havi teljes kiadásod (a rendszeres + az éves kiadás havi része)
220 000 Ft
a rendszeres kiadás + az éves kiadás egy tizenketted része
Ami ebből ténylegesen szabadon marad
180 000 Ft
jövedelem − havi teljes kiadás — ez az az összeg, amit el tudsz kezdeni félretenni vagy befektetni
Mielőtt továbblépnél — reálisnak tűnik ez a szám?
Nézd át még egyszer a fenti tételeket: tényleg ennyiből élsz meg havonta, és tényleg ennyi marad szabadon? Ha valami hiányzik vagy alá/felül van becsülve, most van itt az ideje pontosítani.
3. lépés — A vakfolt
Miért marad ez ilyen könnyen észrevétlen?
Három ok van rá — mindegyik ismerős lesz:
1. Az éves kiadások nincsenek "napirenden"
A casco, a lakásbiztosítás, az autószerviz nem havi számla — évente egyszer érkezik, ezért az agyad nem sorolja be "rendszeres kiadás" kategóriába. Pedig ugyanolyan biztosan visszatér, mint a rezsi.
2. Az ünnepek és az ajándékok "kivételnek" tűnnek
Karácsony, születésnapok, nyaralás — mindegyik külön-külön "különleges alkalomnak" érződik. Együtt viszont egy teljesen kiszámítható, évről évre visszatérő kiadási blokk, amit előre be lehet tervezni.
3. A bankszámla-egyenleg megtéveszt
Ha most nézed a számládat, és nincs éppen esedékes éves kiadás, azt hiheted, több szabad kereted van, mint amennyi ténylegesen a tiéd. A pénz csak még nem "találkozott" a kiadással — de már el van foglalva.
4. lépés — A módszer
4 lépés, amivel a "szabadon maradó" összeg tényleg megmarad
Egy pontos költségvetés önmagában nem old meg semmit — attól még el lehet költeni a fennmaradó összeget. A különbség azon múlik, mi történik utána:
1.
Különítsd el az éves kiadásokra valót is havonta. Egy külön alszámlára automatikusan menjen a casco, a nyaralás, az ajándékok havi részlete — így amikor esedékes, már ott a fedezet, nem a "szabadnak hitt" pénzből kell kivenni.
2.
Építs vészalapot, mielőtt bármi mást csinálnál. 3-6 havi rendszeres kiadásod legyen könnyen elérhető tartalékban — enélkül minden váratlan kiadás visszaveti a tervet.
3.
Automatizáld a maradékot. Amint megvan a vészalap, a ténylegesen szabad összeg automatikusan kerüljön félretételbe vagy befektetésbe — fizetésnapon, mielőtt "elfogyna".
4.
Évente egyszer nézd át az egészet. Az éves kiadásaid összege és a jövedelmed is változik — a költségvetésed nem egyszeri számítás, hanem karbantartandó terv.
Ez nem termékajánlás — az, hogy melyik számlatípus, megtakarítási forma vagy befektetés illik a te helyzetedhez, egyéni: a bevételed, a céljaid és az időtávod együtt döntik el. Ezt érdemes kiszámolni, nem kitalálni.
Továbbvezetés
Amiről a számaid alapján van anyagom
Ez nem javaslat és nem termékajánlás — csak annyi, hogy ezekről a témákról korábban írtam. Te döntöd el, megnézed-e.
Van biztosítási díj a kiadásaid közt
Van autószerviz a kiadásaid közt
Marad szabad összeg havonta
5. lépés — Visszahívás
Hozd magaddal a költségvetésedet — megnézzük, mi legyen a szabad összeggel
Megvan a számod: mennyi jön be, mennyi megy el, és mennyi marad ténylegesen szabadon havonta. A következő lépés: megnézni, ebből mennyi legyen vészalap, mennyi félretétel, és mennyi fektethető be — a te konkrét helyzetedre szabva.
Semmi nyomás, semmi kötelezettség. Ha kinyomtattad vagy elmentetted a fenti összegzést, hozd magaddal — gyorsabban megyünk vele.
A kalkulátor a megadott adatok alapján becsült összegeket mutat, ami tájékoztató jellegű. A személyre szabott javaslat a beszélgetésen készül el. A konkrét pénzügyi döntések meghozatala előtt kérje szakember segítségét.
