Az első hiba paradox: az érintett emberek tényleg befizetek a pénztárba — rendszeresen, tudatosan — de a bevallásban mégsem veszik igénybe az ehhez járó adókedvezményt. Ez nem a pénztártól függ, hanem a bevallástól. A kettő nem kapcsolódik össze automatikusan.
Az Önkéntes Nyugdíjpénztárba (ÖNYP) befizetett összeg után az SZJA 20%-a visszajár — vagyis ha valaki évente 300 000 forintot fizetett be, az 60 000 forint visszatérítésre jogosult. A visszaigényelhető összeg felső határa évente 150 000 forint, tehát körülbelül 750 000 forintos éves befizetésnél éri el a plafont. Az egészségpénztári befizetésre ugyanféleképpen vonatkozik a 20%-os kedvezmény, szintén korláttal.
A kihagyas oka általában nem a nemtörődömség. Sokan azt gondolják, hogy ha a pénztár és az adóhivatal is ugyanolyan adóazonosítót ismer, az adatok elérhetők lennének egymás számára. Ez nincs így — az ÖNYP-adatokat manuálisan kell rögzíteni a bevallásban. Az igazolás megérkezik (postán vagy a pénztár online felületén), de ha valaki nem tudja, miért küldi a pénztár, simán félreteszi.
Mindez nem technikailag bonyolult — az eSZJA-ban van erre külön sor —, de csak akkor ér valamit, ha valaki tudja, hogy oda kell nézni.
2022 óta érvényes szabály, hogy a 25 évesnél fiatalabb munkavállalók bizonyos jövedelmük után nem fizetnek személyi jövedelemadót. A kedvezmény elméletben automatikusan működik, de a gyakorlatban több helyzetben nem, vagy csak részben érvényesül.
A szabály lényege: 25 éves kor alatt az átlagbér alatti jövedelem mentes az SZJA alól. 2026-ban az alkalmazott átlagbér hozzávetőlegesen 650 000 forint/hó körül alakul — ez az a határ, ameddig a mentség érvényes. Az e fölötti rész már adóköteles, az e alatti rész nem.
Az eSZJA előre kitöltheti ugyan a mentséget, de ha a rendszer nem látja az összes körülményt — például azért, mert egy munkáltató nem rögzítette megfelelően a munkaviszony adatait —, a kedvezmény elmaradhat, vagy kisebb összegben szerepel a bevallásban, mint amennyi járna.
Aki 25 év alatt van, és az adott adóévben többféle forrásból kapott jövedelmet, érdemes kifejezetten megnézni a bevallásban, hogy a mentség teljes egészében szerepel-e. Nem kell hozzá semmi különleges dokumentum — az életkor az adóazonosítóból meghatározható —, de a megfelelő sor kitöltése nem mindig kerül oda magától.
A harmadik hiba nem mulasztás, hanem döntési hiba — pontosabban: az alapértelmezett opció elfogadása anélkül, hogy valaki megvizsgálná, valóban a kedvezőbb-e a számára.
Ha valakinek önálló tevékenységből — például mellékállásból, honoráriumból, szerzői jogdíjból — vagy ingatlanbérbeadásból is van jövedelme, az SZJA bevallásban dönthet arról, hogy a felmerült költségeit hogyan számolja el. Két lehetőség van: az átalány (10% automatikus költséghiányad) vagy a tételes elszámolás (valósan felmerült, igazolt kiadások).
Az ingatlanbérbeadásnál ez különösen releváns: ha a bérelt ingatlanon az adóévben felújítás, javítás vagy egyéb igazolt ráfordítás történt, ezeket tételesen lehet szerepeltetni — és ez nem ritkán tízezer forintok nagyságrendjét jelenti az adóban. Az átalány kényelmes, de vak.
Önálló tevékenységnél hasonló a logika. Ha valaki például saját eszközöket használ, utazási vagy anyagköltségei vannak, és ezeket számlával tudja igazolni, a tételes elszámolás megéri a plusz néhány percet.
A döntés minden adóévben újra meghozható — nem kötelező ragaszkodni az előző évi módszerhez. Az egyetlen feltétel: tételes elszámolásnál a számlák és bizonylatok legyenek kéznél, mert adóellenőrzés esetén ezeket be kell tudni mutatni.
Nem azért, mert az érintett emberek nem figyelnek oda. Hanem mert az adórendszer felépítése nem arra ösztönöz, hogy ezekre a lehetőségekre rátalálj. Az eSZJA előre kitölti a bevallást — ez kényelmes és jó —, de csak azt tölti ki, amit automatikusan lát. Az önkéntes pénztári igazolást nem látja. A 25 év alatti kedvezmény teljességét nem mindig látja. A tételes vs. átalány döntést nem hozza meg helyetted.
Ezek nem kiskapuk és nem szürke zónák. Törvény által biztosított lehetőségek, amelyek azért maradnak ki, mert senki nem hívja fel rájuk a figyelmet. A bevallás benyújtása előtt — akár csak 20–30 percnyi ellenőrzéssel — ezek a sorok megnézhetők, és ha valamelyik releváns, kitölthetők.
Az adórendszer nem adja vissza önként azt, ami jár. Tudni kell kérni.
Ha kíváncsi vagy, hogy a fentiek közül valamelyik vonatkozik-e rád — ezt egy rövid egyeztetésen nézzük meg. Nem általánosságban, hanem a te helyzetedre szabva.
Visszahívást Kérek →