Sokan szembeállítják ezt a kettőt, mintha versenyről lenne szó — pedig inkább két különböző eszközről van szó, amelyek más-más helyzetben illeszkednek más-más emberhez. Ez a cikk nem azt mondja meg, melyik a jobb. Azt mutatja meg, mikor melyik a megfelelő.
A Tartós Befektetési Számla — röviden TBSZ — egy olyan számlatípus, amelyet magyar befektetők nyithatnak befektetési szolgáltatóknál. A lényege nem az, hogy milyen eszközt vásárolsz bele, hanem az, hogy mennyi ideig tartod.
A TBSZ-t naptári évenként nyitják: az adott évben befektetett összegek kerülnek egy "gyűjtőévbe", majd elindul az óra. Ha legalább 5 évig nem nyúlsz hozzá, a számlán felhalmozott értékpapír-hozam és árfolyamnyereség teljesen adómentes lesz. Nincs 15%-os szja, nincs szocho — a hozam a tiéd marad.
5 éven belül feltöröd: normál adózás vonatkozik rád, mintha nem lett volna TBSZ.
3 év után, de 5 év előtt töröd fel: részleges kedvezmény — jellemzően az adó fele megmarad, a fele elengedett. Ez az ún. "3 éves átmeneti megszakítás" szabálya.
5 évet végigvárod: adómentesség. Részvény, alap, kötvény, ETF — minden eszköz hozama adómentes, amelyet TBSZ-en belül tartottál.
Ami fontos: a TBSZ egy keret. Nem egyetlen terméket jelent. Részvényt, befektetési alapot, kötvényt, tőzsdén kereskedett alapot (ETF-et) — sőt, állampapírt is — lehet bele venni. A számla típusa önmagában nem dönt a hozamról, azt az eszközök döntik el, amiket beleteszel.
Az állampapír nem egyetlen termék, hanem egy gyűjtőfogalom: a magyar állam által kibocsátott adósságpapírokat jelöli. A legismertebb változatok:
Az egyik leggyakrabban emlegetett forma 2026-ban. A PMÁP kamata az infláció mértékéhez kötött, és évente újraárazódik. Egy ésszerű becslés szerint a 2026-os hozamkörnyezetben jellemzően 5–8%-os sávban mozog — de ez az inflációtól, a jegybanki politikától és az aktuális kibocsátás feltételeitől függ. A pontos mérték mindig az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) aktuális tájékoztatójából olvasható ki.
A korábban népszerű, fix 4,95%-os MÁP Plusz 2019-ben szűnt meg új befektetőknek. Ha valaki akkor vásárolt, az még futhat, de új befektetésként már nem elérhető — így ezt a kategóriát nem érdemes figyelembe venni a 2026-os döntésnél.
Kizárólag gyermek számára nyitható, és a gyermek 18 éves koráig köthető le. Erre specifikus feltételek vonatkoznak — nem helyettesíthető a felnőttkori megtakarítási döntésekkel.
Az idő az egyetlen tényező, amelyik valóban eldönti, mikor melyik megközelítés illeszkedik jobban. Nem az aktuális hozamszint, nem a "divat" — hanem a te valódi befektetési horizontod.
Ha biztosan szükséged lesz a pénzre 3 éven belül — például lakáscélra, vészhelyzetre, tervezett kiadásra — az állampapír logikusabb keretet kínál. Likvidebb (visszaváltható), tőkédet az állam garantálja, és nincs árfolyamkockázat. A TBSZ itt nem fejti ki az adóelőnyét, hiszen az 5 év alatt nem érik be.
Ez az a sáv, ahol nem adható egyértelmű általános válasz. Aki 3 év után akár részleges adókedvezménnyel is beéri, az TBSZ-t fontolhatja meg. Aki ragaszkodik a tőkebiztonsághoz és a kiszámítható hozamhoz, az inkább az állampapír felé hajlik. A helyes döntés ebben a sávban erősen személyfüggő — az egyéni kockázattűrő képesség, a pénzügyi tartalékok és a célok alapján dől el.
Ha a horizont valóban hosszú, a TBSZ adóelőnye érdemben megjelenik. Egy diverzifikált portfólióban — ahol részvény, alap, ETF is szerepel — a várható hozam jellemzően meghaladja az állampapírét, és az adómentesség ezt az előnyt tovább növeli. De ezzel együtt a kockázat sem nulla: a benne lévő eszközök ára ingadozhat, és a hozam soha nem garantált előre.
Ez az egyik leggyakrabban félreértett pont. Sokan úgy gondolják, hogy TBSZ és állampapír két egymást kizáró dolog — mintha választani kellene közülük. Holott ez nem így van.
Állampapírt megvásárolhatsz TBSZ-en belül is. Ha ezt teszed, akkor az állampapír hozama — ami egyébként adóköteles lenne — szintén adómentessé válhat az 5 éves tartási időszak végén. Ez egy fontos lehetőség azok számára, akik a tőkebiztonságot és az adómentességet egyszerre szeretnék.
Az állampapír esetén az állam garantálja a névértéket és a kamatot — amennyiben az állam fizetőképes marad. Ez a tőkevédelem a legfontosabb érv az állampapír mellett, különösen rövidebb horizonton.
A TBSZ önmagában nem garantál semmit a tőkéből. A számlán lévő eszközök értéke ingadozhat: egy részvény- vagy alapportfólió értéke átmenetileg csökkenhet. Aki a TBSZ-t kizárólag részvényalapokkal tölti fel, az piaci kockázatot is vállal — és ezt tudatosan kell vállalni, nem mellékes körülményként.
Ha valaki állampapírt vásárol TBSZ-en belül, az állampapír természetes tőkevédelme megmarad — csak az adózás válik kedvezőbbé.
| Szempont | TBSZ | Állampapír (önállóan) |
|---|---|---|
| Likviditás | Alacsony — feltöréskor elvész az adókedvezmény | Magasabb — jellemzően visszaváltható, bár feltételei változóak |
| Adózás | 0% hozamadó 5 év után | Adóköteles kamatjövedelem (szja + esetleg szocho) |
| Tőkebiztonság | A benne lévő eszközöktől függ — nem automatikus | Állami garancia a névértékre és a kamatra |
| Kockázat szintje | Változó (eszközöktől függ: alacsony–magas) | Alacsony (szuverén kockázat szintjén) |
| Ideális horizont | 5+ év | 1–3 év (vagy rövidebb) |
| Várható hozam (2026) | Eszközöktől függ — diverzifikált portfóliónál jellemzően magasabb, de nem biztos | Jellemzően 5–8% sávban (PMÁP, inflációkövetett) — a pontos szám változó |
| Kombinálható-e? | Igen — állampapír vásárolható TBSZ-en belül is | |
A fenti összehasonlítás a 2026-as állapotot tükrözi — de mindkét eszköznél vannak változó elemek.
Az állampapírok kamatozása évente változhat: a PMÁP hozama az inflációhoz igazodik, így ha az infláció mérséklődik, a hozam is csökkenhet. Ami 2026-ban 6%-nak tűnik, 2028-ra lehet más.
A TBSZ adózási szabályai szintén módosulhatnak — ahogy a múltban is módosultak. Az adórendszer változásai nem jósolhatók meg előre, és a hosszú távú tervezésnél ezt figyelembe kell venni.
Ha nem tudod, melyik illik a te helyzetedre — erre egy rövid egyeztetés a válasz, nem egy cikk.
Visszahívást Kérek →